|
|
Hozzászólások
Georg72
kovacs gábor
kissrobi
ihr.hu a független horgászportál
|
Horgászat -
Technika
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. augusztus 24. kedd, 05:05 |
|
A hétvégén kilátogattam a tópartra, ahol sok-sok baráttal találkoztam. Miközben élveztük a csendet és a kapásokat vártuk, figyelmes lettem az egyikük „rod-pod”-jára... A látvány nem volt hétköznapi, a stégeken felsorakoztatott rengeteg saválló és aluállvány között ott állt a maga természetes valójában egy rod-pod... fából! Először nem hittem a szememnek, de jobban megcsodálva el kellett fogadnom, hogy ez a valóság.
Abszolút egyedi, vastag kezelt fából készült, kézzel gyártott darab. Négy lábának köszönhetően stabil. A gerince állítható dőlésszögű, két, három, négy és ötbotos verzióban kapható. Stabilitását nem csak a formájának, hanem a lábakba szerelt hegyes szögnek is köszönheti, ezért a rézsün is jól meg tud kapaszkodni. Tartóssága nem kérdéses, mert az illesztéseknél a jó öreg fém segít, a védelemről pedig a csónaklakk több rétegű bevonata gondoskodik. Súlya átlagos, csomagolási mérete is a megszokott állványokéhoz hasonlít. Abszolút környezetbarát. A piacon kapható összes botfogót, és elektromos kapásjelzőt fel lehet rá szerelni.
Ez igazán egyedi darab, mert ilyen senki másnak nincs, büszkélkedett a tulajdonos, mivel fő alkotóelemei, válogatott ágfából készültek. És mennyi? Kérdeztem. A különcségnek ára van! Válaszolta, és csak mosolygott.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. augusztus 21. szombat, 07:02 |
|
A PVA termékek a pontyhorgászok fegyvertárának lényeges részévé váltak az elmúlt időkben. A PVA termékek segítségével közvetlenül a csali mellé tudunk jutatni egy kevés etetést, amivel lényegesebben eredményesebbé válhat a horgászatunk. Igen ám, de mi is az a PVA? Voltaképpen egy vízben maradék nélkül oldódó nagyszerű találmány, melyet a horgászguruk megalkottak nekünk. Sokféle verzióban kapható a horgászüzletekben: háló, zacskó, zsinór, hab és még sorolhatnám…
Mire használjam a PVA termékeket?
A PVA termékek segítségével javíthatjuk az esélyünket a halfogásra. Egy rövid horgászat során, vagy egy olyan terepen, ahol nincs lehetőség a csónakos etetésre, vagy nem engedhetjük meg magunknak az etetőhajó luxusát. A termékek segítségével szinte bármilyen etetőanyagot bejuttathatunk a vízbe, csak egyet nem szabad elfelejteni, hogy ez a vízben oldódik, ezért arra vigyázni kell, hogy vizes-áztatott, főzött etetőmagok vagy vizes darák, vízzel bekevert stick mixek ne kerüljenek a közelébe. Szinte minden horgászatunkon állandó felszerelés, mert nekünk már számtalanszor bebizonyította hatékonyságát. Ha a csalit meglebegtetjük a horog a hal "orra elé" kerül, így a „könnyebb” falatot veszi fel hamarabb. Figyelni kell, hogy a lebegtetés épp hogy megemelje a csalinkat, mert csak így kerül a csalogató kupac tetejére. Ez a módszer azért is nagyon praktikus, mert ha megfogunk egy halat, akkor az nem ette meg az összes csalogatót, és ha újra arra a részre dobunk, akkor már van is ott egy kis etetés a környéken, melynek az íze és az illata még pár óráig aktívan vonzza a halakat.
Milyen fajtái léteznek a PVA termékeknek?
Gyártanak hálót, zacskót, zsinórt, szalagot, "pufit" és még sok minden készül e nagyszerű találmányból. Minden egyes terméknek meg van a felhasználási területe. Például a háló a nagyobb szemű magvak, pelletek, és bojlik befogadására alkalmas, de van egész finom szövésű is, melybe élő csontikat tehetünk (gondoljuk meg, mekkora csalogató hatása lehet fél dl csontinak a horgunk körül), a zacskóba tehetünk apró szemű csalogatókat is ízesítőkkel megöntözve. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a vizes alapú dippek nem alkalmasak PVA zacskós használatra. Az olajok viszont nem oldják a PVA-t, ezért bátran használhatunk pl. halkonzerveket is az etetőanyagaink ízesítésére. Sok próba mellett, nekünk pl. a Maros főzött magok és mixek nagyon beváltak Sensas és egyéb dippekkel bekeverce. A szalagot és a zsinórt bojlik fűzésére és zacskók kötözésekre szokták használni, de bízva a magyar horgász találékonyságában, bátran kijelenthetjük, hogy a felhasználási területek száma végtelen.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. július 28. szerda, 12:02 |
|
  Az idei év elején az ihr.hu csapatával elhatároztuk, hogy több olyan horgásztavon is szerencsét próbálunk, ahol bojlis horgászok még nem jártak. Ez a feladat ma már látszólag sem könnyű, de azért van még néhány "érintetlen" vizünk, ahol élesben tesztelhetjük a bojlik és a hozzá kapcsolódó technika fogósságát. Nemrég kaptunk egy kihagyhatatlan ajánlatot a horgaszclub.hu tulajdonosától Simai Józseftől, aki meghívott bennünket egy igazi parkerdő völgytavára pecázni, ahol bevallása szerint a halak még nem találkoztak bojlival, de éjszakai horgásszal is alig... Horgászatunk helyszíne a Malomvölgyi 1-es tó lett, Kökény határában.
Ötnaposra terveztük a horgászatunkat, megterveztük a csaligyűjteményt, és a felszerelések sokaságát. Szereztünk egy csodajárgányt, amibe az összes cuccot be tudtuk pakolni, igaz autópályán néha az 55 Km/h sebességet is átléptük vele de így is nagy segítség volt. Vasárnap este Lacival bepakoltunk minden szükséges dolgot, hogy hétfő reggel korán indulhassunk. Robival reggel fél hatra beszéltük meg a találkozót. Jól sikerült, mert tudtuk tartani az útitervet, és megérkeztünk Robihoz. Kalandos utazásunk volt, de szintén terv szerint délelőtt tízre megérkeztünk Kökény település központjába a kocsmába. Józsi barátunk a reggeli kávé után körbekísért a tavon, ami nem mindennapi látványt nyújtott. Egy csodálatos parkerdő közepén terült el a 12 hektáros völgytó. Séta közben a folyamatos eső mellett Józsi a tó történetét mesélte nekünk, mellyel sokat segített a horgászhely kiválasztásában.
Helyválasztás
A tó lényegében egy völgyzárógáttal felduzzasztott terület, mely a hetvenes évek óta lehalászatlan. A tónak nagyjából a középvonalában húzódik az egykori patakmeder, melyet két oldalon elárasztott bokorsor szegélyez. Ez a rész igen jó haltartó és épp dobástávolságban van, de a koncentrált etetés már nagy rutint igényel, hisz PVA-val együtt már nehezen megdobható. Marad tehát a dobócső, parittya vagy csúzli, de nekünk ennél nagyobb szerencsénk volt, hisz egy polgármesteri engedélyel kivételesen csónakot is használhattunk.
Pécstől 4 km-re délre található a Malomvölgyi 2-es tó, ahol...
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. április 28. szerda, 17:07 |
|


A hétvégi horgászatunkat már kedden kezdtük tervezgetni. Figyelve az időjárás-előrejelzéseket próbáltunk olyan horgászhelyre helyezkedni, ahol egyaránt elérjük a sekély és a mélyebb részeket. Változékony időt ígértek, ezért mindenképp ragaszkodtunk az elképzelésünkhöz. Be is jött az időjósok ígérete, mert péntek délután még felhős borongós idő fogadott a parton minket gyenge széllel, viszont szombaton és vasárnap már ragyogó napsütés, és szinte feszített víztükörben gyönyörködhettünk.
Robi barátom felavatta az új gumicsónakját, addig én Lacival a tábor építésével foglalkoztam. Nagy volt az öröm, mert a kis gumicsónak, ami már közel huszonhárom éves, kiválóan siklott a vízen. Amíg Robi csónakázott, mi befejeztük a tábort, és kezdetét vette a horgászat. A botokat gyorsan felszereltük, és csalizás után már vízbe is került az összes szerelék. Jó idő ide vagy oda, még mindig nem etettünk sokat, két marék magkeverék, és pár szem darabolt bojlit került a vízbe szerelékenként. A csalikat, halakat keresve változatos helyekre raktuk, mélyebb 2,5m, közepes 1,5m és sekély 0,5m es mélységű vízbe. Miután végeztünk az összes bottal, nekiláttunk a vacsora elkészítésének. Grilleztünk egy kis házi pácolású tarját, majd jött végre a pihenés. A szép tavaszi estén körbeülve beszélgettünk, megosztottuk egymással a heti történéseket. Csend honolt a tavon, sehol nem evett a hal. Lassan mindannyian nyugovóra tértünk.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2010. május 29. szombat, 22:12 |
|
  Sokat gondolkodtam azon, mi is hajthat bennünket horgászokat, mi az ami igazán fontos a halak horogracsalása közben. A meglepetés ereje? A tudatos készülődés? A technikai újítások, vagy az adrenalin, ami a fárasztás közben pumpálódik az ereinkbe? Bizonyára mindenkinek más dolog miatt fontos a horgászat, ezért nincs is jó válasz, de egy biztos. Ha valaki nem csak egyszerűen bedobja a csalit, hanem gondolkodik is azon, hogyan kellene megfogni a halat, az megtette az első lépéseket az igazi horgászat felé, ahol már nem csak a szerencse számít, hanem a tudás is.
Rengeteg kihívás van a horgászatban, aminek nem könnyű egyszerre megfelelni, de épp ettől lesz érdekes a dolog. Sokszor mondogatjuk egymásnak viccelődve, hogy van aki szeret horgászni és van aki tud. Persze midnannyian sejtjük, hogy ez a tudás nagyon nehezen megfogható, mert a legprofibb horgász is tud betlizni és a legnagyobb amatőrnek is lehet irtó nagy szerencséje. Az ihr.hu csapata ezúttal úgy határozott, hogy egy bányatavon próbálja ki mindazt, amit a tudatos horgászatról gondol. Szoták Zoli barátommal meghívást kaptunk a Napsugár horgásztóra, ami egy kb. 12 hektáros kavicsbánya tó, 5 méteres átlagmélységgel, 8-10 méteres "árkokkal", 2-3 méteres platókkal és fantasztikusan tiszta vízzel.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szabó László
|
|
2010. április 14. szerda, 06:46 |
|

Végre megjött a jó idő, és terveztünk a haverokkal egy tavaszi horgászatot. A hét elején már elkezdtem összeszedni a horgászfelszerelést, és előkészíteni a csalit. Semmi nem hiányozhat! Csütörtöktől sikerült szabaddá tennem magam, és irány a part! Sajnos ketten nem tudták elintézni a szabadidőt. Délután kettő körül érkeztem meg a gyönyörű napsütéses időben. A tavon reggel óta egy spori pecázott, és érkezésemkor is fárasztott egy halacskát, mely a szemközti akadóban jobbnak bizonyult a horgásznál.
Bizakodva néztem a hétvége elé. A napijegy váltása után elindultam a kiszemelt horgászhely felé. Rengeteg cuccal érkeztem, mert próbáltam felkészülni a szeszélyes időjárásra. Ahogy elfoglaltam a legutolsó stéget, egyből felszereltem a botjaimat, és vaktában bedobáltam. Sajnálattal tapasztaltam azt, hogy a stégre egy kis faházat építettek, és így elvesztette varázsát. Táborépítés közben a bal szélső botomon - melyet a parttól kb. 30 méterre a nádöbölbe dobtam - jelentkezett az első érdeklődő. Könnyen a stéghez húztam, de alulbecsültem az erejét, és egy fordulásnál kiakadt a szájából a horgom. Hívtam is Kokó barátomat, hogy merre jár, mert a halak szinte megesznek... Kisvártatva Ő is megérkezett, és nekiálltunk a bóják elhelyezésének. Három bójánk közül a középsőt a szemközti nádfal elé raktuk úgy 180 méterre a stégtől, melynek jobb oldalát én, bal oldalát társam horgászta. Főzött apró magvakkal, és félbevágott bojlidarabokkal etettünk. Hatalmas sikere volt a keveréknek, mert az első éjszaka már négy szép pontyot fogtam, 4-6 kg-os átlagsúllyal. Érdekes, hogy ezek a halak a jobb oldali bójáról jöttek, mely a tó középső részén, a nyílt vízre volt lerakva. Kokónak csupán egyetlen kapása volt a távoli bójáról, igaz ez a ponty 11,30 kg-ot nyomott. Hatalmas volt az öröm, mert már nagyon régen fárasztott ekkora halat. Álomra hajtottuk a fejünket, de nekem kétóránként futni kellet, mert nem hagytak aludni a halak. Hajnalban sikerült három-négy órát aludni, de pirkadatkor egy igazi különlegesség ébresztett. Kiugorva a sátorból futottam a bothoz, melyen maszatolós kapással jelentkezett a doktor úr.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Róth Tamás tógazda egy olyan kiváló tavat létesített, mely bárhol a világon megállná a helyét! Golfpálya minőségű gyep, stabil stégek, sűrű nádas, iszapmentes fenék és fantasztikus halállomány. Pontyok, csukák, süllők, rengeteg növendék hal, mely mind vehemensen védekezik, amikor megakasztjuk őket.
Előregisztráció a versenyre
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
További részletek a versenynaptárban KATT IDE!
A Róth-tó egy természetes hangulatú, mégis exkluziv, profi víz, melyen minden technika szerelmese megtalálja amit keres. A könnyű pergetéstől a finomszerelékes horgászaton át egészen a nagyhalas bojlizásig. A vizinövényekkel benőtt kis öblökön és a kőgátas süllős terepen kívül megtalálható itt a nyilt 2-3,5 méteres mélységű víz is, mely eszményi terep a pontyhorgászatra.
Ezen a tavon kerül megrendezésre szeptemberben az első Nash-IHR kupa, melyen a verseny izgalmai mellett akció közben ismerkedhetünk meg a legújabb Nash termékekkel, de tervezünk főzőversenyt és érkeznek sztárvendégeink is, akiket a televízióból és rádióból ismerhetünk. 2 fős csapatok jelentkezését várjuk e-mailben, névvel mobiltelefonszámmal, akiket személyesen értesítünk a végleges nevezés feltételeiről.
A Róth-tó, Fehérvártól néhány kilómeterre található Pátka mellett. (Nem tévesztendő össze a pátkai tározóval!)
|
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
 Gilisztával kapitális pontyokra? Frank Warwick és Martin Bowler most megmutatja, hogy így is lehet. Persze sokan mordulhatnak fel, mondván: hát már a nagyapám is ezt tanította, de ha megnézzük Frank gilisztás végszerelékét, nekünk bizony a harcsázás jut eszünkbe.
Az sem mellékes, hogy a gilisztákat alaposan összedarabolva találjuk a hajszálelőkén. Frank elmondása szerint így sokkal intenzívebben érezhető a "kukacok" átható szaga, amiért megőrülnek a nagy pontyok. Mellé az etetőanyag is igen érdekes. A világhírű horgász azt javasolja, keverjük bele a giliszták levét az etetőanyagba, de ha akarjuk, akkor "dippelhetjük" is a csalinkat azáltal, hogy ebbe a 100 százalékig természetes anyagba mártogatjuk. Van azért pár hátránya is a gilisztás "bojlizásnak". Egyelőre Frank is dolgozik azon, hogyan lehetne az apróbb halak támadásaival szemben ellenállóbbá tenni a szereléket és magyar viszonylatban az is érdekes kérdés, hogyan kerüljük el a törpeharcsák támadásait. Az már persze kellemes mellékhatás lehet, ha egy 10 plusszos harcsa veszi fel horgunkat a várt ponty helyett.
Martin Bowler, az angol horgász csodabogár ezúttal Franciaországot utazta keresztül annak érdekében, hogy Frank Warwick társaságában horgásszon pár napot. A videó képei hihetetlen benyomást keltenek! Szinte érezzük, ahogy magával ragad a halak ereje, ahogy éget a nap és a helykeresés közben lágyan arcunkba fúj a szél. Sokunk számára már ez is csodálatos élmény lenne, de ha meglátjuk, milyen csodálatos halakat fogott ez a két horgász, csak annyit mondhatunk: csak így tovább fiúk!
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. május 16. vasárnap, 05:14 |
|

 
A Velencei- Tavi Horgászegyesületek Szövetsége az idén is megrendezte a már rendhagyónak számító horgászversenyét. A versenyt a Velencei-tavi evezőspálya 400-1000 m közötti szakaszán bonyolították le 2010. május 9-én. A versenyen több kategóriában is indulhattak a versenyzők: versenyzői kategóriában, egyéni és amatőr kategóriában, csapat és egyéni. Akik csapatban indultak, gondoskodniuk kellett a csapat megfelelő összetételéről, ami a következő: 4 fő felnőtt férfi, 1 fő női, és 1 fő ifjúsági versenyző.
Előkészületek
Reggel 6:15-ig volt a beérkezés, de sajnos számos versenyző körbejárta az evezőspálya melletti sűrű nádas, bokros területen lévő szekérutakat, ami az éjjeli esőnek köszönhetően megfelelt volna bármilyen „off-road” pályának. Mindez elkerülhető lett volna, ha a műúton elhelyeznek egy táblát, hogy merre is található a horgászverseny, és hol van a gyülekező, ami a versenykiírásban sem szerepelt. A kicsit bosszús versenyzők, a megnyitó során már elfelejtették a reggeli dagonyázást, és kezdtek ráhangolódni a versenyre. Elsőnek a csapatok helyeit sorsolták, majd pár perc elteltével az egyéni versenyzők horgászhelyét húzták. A csapatban versenyzőket szektorokra osztották, külön női, ifi, és négy férfi szektor kapott helyet egymás mellett. Összesen kilenc csapat és számos egyéni versenyző nevezett, az összlétszám nem sokkal 100 fölé rúgott. Mire ez a száz ember megtalálta, és belakta a versenyplaccát, már meg is szólalt az első dudaszó, ami a verseny kezdetét, egyben az etetést jelezte. Mindenki szórta az etetőanyagot a vízbe, de a rutinosabbak csak keveset etettek. A meghatározott öt perces etetés bőven elég volt a horgászoknak, sőt szerintem két perc is elég lett volna. Mindenki sürgött forgott a helye körül, rendezgették a székeket, a botokat és – akinek volt - a speciális verseny stégeket. Nagy volt a nyomás az összes versenyzőn, mert három órájuk volt arra, hogy bebizonyítsák azt, hogy Ők a legjobbak. De eljött a várva várt pillanat, reggel 8 óra, megszólalt a kürt, és a több mint száz ember megkezdte küzdelmét. Végignézve a parton nem is láttam, hogy hol is van az utolsó versenyző. Reszkessetek halak! A versenyzők jelentős része egy bottal horgászott - Spicc, Match, Rakós-, egy páran, pedig maradtak a hagyományos kétbotos etetőkosaras horgászatnál. Viszont a legtöbb versenyző mellett ki volt készítve három-hat bot, hogy ha váltani kell, akkor tudjon mire. Volt egy két olyan pecás is, aki egy fenekezős készséget, és egy Spiccbotos megoldást választott, több-kevesebb sikerrel.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert, Hernyák Aurél cikke alapján
|
|
2010. március 04. csütörtök, 05:48 |
 Fantasztikus látvány, páratlan képek, elképesztő felvételek jellemzik azt a 8 részes fimsorozatot, melyből 80 perc megtekinthető az ihr.hu oldalon!
Martin Bowler (Chippenham, Anglia, 39 éves, nős, foglalkozása: horgász.)
Személyes rekordjai: ponty: 20,06 kg, harcsa: 72,7 kg, dévéreszeg: 6,78 kg, compó: 4,8 kg, sügér: 2,38 kg, márna: 7,81 kg, pénzes pér: 1,5 kg, vörösszárnyú keszeg: 1,78 kg, bodorka: 1,38 kg, csuka 14,74 kg, nyúldomolykó: 0,5 kg, aranykárász: 2,07 kg (brit rekord).
Eredményei: brit rekorder, az Angler's Mail magazin "az év specialista horgásza" díja, dobogós helyezések a Drennan kupán, heti rovat az Angling Times magazinban, egyedülálló 8 részes filmsorozat Hugh Miles-szal Catching The Imposible címmel, valamint saját film a pontyhorgászatról Frank Warwickkal.
Önmagában a felsorolás is meghökkentő, hátha még megtudjuk, hogyan is horgászik Martin Bowler. Magát all-round azaz univerzális horgásznak nevezi. A horgászatban mindig az adott évszakhoz, azon belül pedig az időjáráshoz és a vízálláshoz igazodik. Bár gyalorlatilag bejárta egész Angliát és fél Európát, soha nem a hely, mindig a feltételek határozzák meg számára, hová és mire menjen horgászni. Szemben a statikus modern horgászati módszerekkel, őt sokkal jobban izgatja, ha csontival és gilisztával felszerelkezve egy sima úszós szerelékkel vág neki és azzal oldja meg a feladatokat, amit az időjárás és a természet állítanak elé. Minden esetben a fogás számára a lényeg és soha nem adja fel addig, amíg horogra nem került a zsákmány. Igazi "vadász" ő, akárcsak azok a korai horgászok, akik az életbenmaradás okán nem térhettek haza zsákmány nélkül a nap végén.
|
|
Hírek -
Hírek
|
|
Írta: agroinform.com
|
|
A Magyar Haltani Társaság az arasznyi méretet elérő nyúldomolykót (Leuciscus leuciscus) választotta az év halának 2010-ben.
Ezüstös pikkelyű, őshonos halunk neve onnan ered, hogy lekerekített orra, akár a nyúlé, kissé ráborul alsó állású szájára. A Pireneusoktól Kelet-Szibériáig megtalálható, de nagyobb számban csak az élénkebb sodrású, dombvidéki patakokban és folyókban él. Tavainkban és alföldi folyóinkban hiába keressük, ugyanis szaporodásához kavicsos-sóderes aljzatot igényel, ahol fejlődő ikráira folyamatosan oxigéndús vizet szállít a sodrás. Még nem számít ritkaságnak az igényeinek megfelelő élőhelyeken, de az áramláslassító duzzasztók építése és a vízfolyások fokozott szennyvízterhelése veszélyezteti. Erre is tekintettel a nyúldomolykót 2009-ben a nem halászható (horgászható) halfajok közé sorolták, 2010-ben pedig várhatóan megtörténik védetté nyilvánítása is.
|
|
Általános -
Általános > írások
|
Az apróhirdetés menü alatt számos hirdetés közül válogathatsz, de bejelentkezve Te is adhatsz fel apróhirdetéseket, természetesen teljesen ingyen!
- Ha eladnád felesleges felszerelésed,
- Ha kiadnád horgásztanyádat,
- Ha használt, de jó minőségű felszerelést vennél,
Nézz körül az ígyhorgászunk.hu oldal apróhirdetései között!
|
 |
|
|
Bojli -
Bojliról általában
|
|
Írta: Honyák Gábor - bojli.com
|
|
Nézzük, hogy az ember hogyan tud nekiállni egy recept tervezésének, hogyan tud a különböző megvásárolható alkotóelemekből egy fogós bojlit összeállítani. Nem utolsó sorban ügyelünk az egyes alapanyagok tulajdonságára, illetve hatására az egészre való tekintettel. Nem áll szándékomban egy túlméretezett kukoricaszem összeállítása. Vannak olyan alapanyagok amelyekkel régóta dolgozom, egyben ragaszkodok is hozzájuk, mert a vízparton sokat bizonyítottak. Éppen ezért majd több formában átalakítjuk a receptet, de nem minden alapanyagot tudunk kicserélni, lecserélni.
A kiindulópont
Leírok egy alap receptet amelyet már több helyen említettem és ez lesz egyfajta kiindulópontunk, szemléltető eszközünk. Ami minden receptnél nagyon fontos természetesen ennél is alap, hogy jól emészthető és jól oldódik, viszont ebben nincs semmilyen extra adalékanyag, olaj, ezekkel majd később foglalkozunk. Mert ugyan minden bojlinak van egy alapja, viszont az nem egyértelműen a bojli jellegének a meghatározója.
|
|
Horgászat -
Technika
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. december 07. hétfő, 06:58 |
Az Angolok, már megint kitaláltak valamit... A horgászat alapja ugye, hogy az etetés és a csali egy helyre kerüljön. Erre két lehetőségünk van: vagy etetőkosarat használunk, ami alapvetően a fenéken fog "dolgozni", vagy külön etetünk a dobás helyére és akkor valóban felhősítünk felülről lefelé. Abban megegyezhetünk, hogy a felülről alászálló etetőanyag mindig hatásosabb, mint ami a fenéken fekszik. Ha ugyani nincs egy kis szél, vagy áramlás, akkor fenekezésnél az anyag menthetetlenül az aljzaton marad és az illatanyagok nem tudnak szétterjedni. De mi van, ha nem akarunk kompromisszumokat és etetőkosárral akarunk felhősíteni, de az úszózás élményéről sem akarunk lemondani?!
Na ennyit a spéci, pár grammos úszókról és a csúzlizásról. Döbbenetes, de annyira egyszerű találmány, hogy szinte hihetetlen. A bagging waggler kb. 30 cm hosszú és egy ólombetétes kosarat tartalmaz az alján. A szerelék igen egyszerű, a főzsinórra fikszre szereljük a horog felett kb 60-90 cm-rel, bár ez a helyzettől függően változhat. A horgon egy szem csali, ami lehet bármilyen - a filmben fehér 10 mm-es bojlit használnak.
Az etetőanyag
Ebben az esetben különösen fontos, hogy az etetőanyag ne gyurma állagú legyen. Egyébként is mindig arra kell törekednünk hogy kosarunk tartalma könnyen kioldódjon, de itt még fontosabb, hogy a vízbe csapódás pillanatától felhősítsen! A célunk tehát az, hogy a becsapódásig maradjon az anyag a kosárban, egy pillanattal sem tovább.
A technika
Hihetetlenül hatékony! A horgászat ugyanúgy zaljik, mint a normál úszózásnál, csak itt nagyobb dobósúlyú botot kell használnunk. Ha a halak étvágyuknál vannak, akkor a bedobás után néhány perccel, már jelentkeznek a kapások. Itt is fontos, hogy egy helyre dobjunk, mert az etetőanag felhőnk helyben tartja a halakat, akik egyre mohóbban fogják a csalinkra rávetni magukat. Fontos, hogy itt nincs külön ólmozás. Annál jobb, minél könnyebben lebeg a horgunk a csalival!
A folytatásban nézzük a szerelék összeállítását...
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
2009. szeptember 11. péntek, 19:52 |
|
Lassan itt az ősz, mely talán az egyik legaktívabb horgász időszak. A tikkasztó hőség lassan alábbhagy, a vizek felfrissülnek és a halak is újult erővel vetik magukat a táplálék után, már csak azért is, mert fel kell készülniük a télre és a szűkösebb hónapokra. Igaz ez a ragadozó halakra is, melyek szintén vadul táplálkoznak és egyre könnyebben kaphatóak horogra mindenféle módszerrel. Persze a csukázásra a téli időszak is rendkívül alkalmas - ha nem a legalkalmasabb - de a téli hideg vízzel ellentétben ilyenkor még jóval vehemensebben védekeznek, ami nagyban növeli a horgászat élményét. Ebben a cikkünkben azonban a harcsa horgászatában szeretnénk kicsit elmélyülni, hiszen a bajszosokra is sokan vadásznak ilyen tájt.
Hol keressük
A harcsa nagyobb folyóink és tavaink ragadozóhala, nappal búvóhelyet keres magának, többnyire éjszaka aktív. Búvóhelyül előszeretettel választ nagyobb gödröket, mélyedéseket, amennyiben nincs ilyen gyakran beáll a medertörés vonalába is. Mindig a legmélyebb részeken kell hogy keressük egyaránt folyóvízen és tavon. Folyókon nappal többnyire alámosott partoldalak mély, örvénylő vizénél tartózkodik. Éjszakai órákban kihúzódik egészen a part széléig a bandázó kishalak után. Tavakon is a legmélyebb részeket kedveli, de érdekes tapasztalat, hogy főleg tavaszi hónapokban, amikor a napsütés felmelegíti a partszéli vizeket, a harcsa kimerészkedik partközelbe sütkérezni. Ívási időszakban nagyobb bedőlt fák mellett, gyökerekkel benőtt partoldalon tartózkodik, ikráit őrizve.
|
|
Horgászat -
Technika
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. november 06. péntek, 13:56 |
|
1956 számunkra szomorú év volt. De a Dunaparton nyilván akkoriban is sokan lógatták a cájgot. Saját készítésű úszókkal, alapvetően szocialista gyártmányú botokkal, orsókkal, - melyek közül a Germina név talán mond valamit - kergették a halakat nem is sikertelenül. Mindenesetre a mai felszerelésekről és termékbőségről akkoriban itthon még álmodni sem lehetett! Egy egy "nyugati" horogszállítmány megérkezése után pillanatok alatt kiürültek az állami horgászboltok és már csak a silány minőségű termékek maradtak, amik helyett sokszor jobban megérte otthon fabrikálni egyet. Ezzel szemben a "rothadó kapitalizmus" már akkor is csúcsminőséget gyártott, sok terméke mai szemmel is mondernnek tűnik.
Épp most találtam egy videot, mely 1956-ban készült és a "hogyan pergessünk" címet kapta. A filmben Johnny Dieckman, akkori világbajnok mutatja be kedvenc felszerelését és technikáját. Érdemes megnézni!
A második videóban (ne állítsd meg a lejátszást, magától következik) a legyezés rejtelmeibe tekinthetünk be, szintén egy korabeli filmben. Milyen nagyszerű dolog, hogy a lényeg azóta sem változott!
Jó szórakozást!
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán és Kiss Róbert
|
|
2009. október 26. hétfő, 21:39 |
|

Az őszi horgászat gyönyörű. A levegő már sokkal kellemesebb, a nap sem éget, a víz is tisztul és frissül, miközben a halak mindennél jobban keresik a táplálékot, mellyel felkészülhetnek a hosszú télre. Az, hogy végül is elvermelnek-e, vagy csak bandákba verődve lelassult életritmussal vészelik át a hideg hónapokat, szinte mindegy is, hisz fogni mindig lehet. Persze van úgy, hogy a nyár után nem az ősz jön, hanem a tél, aztán egy hét múlva egy kis tavasz, majd hirtelen ismét tél és egy kis nyár után ismét ősz... Ilyenkor az ember próbál higgadt maradni és kitalálni, vajon mit érezhetnek a halak, amikor a 15 fokos víz néhány nap alatt 6-8 fokosra hül, majd ismét melegedni kezd. Előre megtervezi a négy napos horgászatot, kiveszi a szabadságot és boldogan csomagol, miközben kimeredt szemmel figyeli az időjárásjelentésben, hogy a nyár után hirtelen itt a tél. Pontosan ez történt velünk néhány hete, amikor is a Pátkai Róth-tavon horgásztunk... Már nyár közepén megbeszéltük a barátokkal, hogy ősz végén pecázunk egyet, amikor már hül kicsit a víz és a halak is jobban esznek. Szeptember elejére tervezgettük az időpontot, hogy mindenkinek jó legyen, de sajnos a kitűzött dátumot néhány héttel el kellett tolnunk, mert mindenkinek közbejött valami, aztán a sokadik időpont sem lett jó, mivel a tavat egy héttel a horgászat előtt lefoglalták egy egyesületi versenyre. Szóval a lényeg, hogy nagy nehezen megállapodtunk egy október 15-ei, négy napos horgászatban, de sajnos csak hárman tudtunk nekivágni az újabb kalandnak. Mondogatták, hogy rossz idő lesz, de mi nem olyan családból származunk, akik félnek egy kis esőtől és széltől. De mikor megpakolva megérkeztünk a partra egy kissé elkenődtünk. Egy héttel korábban még pólóban futkároztunk, most pedig a sídzseki is alig-alig elég. Nappal 7-8, éjjel -3 fok körül van a hőmérséklet, a víz pedig lehült 6-8 fokosra. Nosza építsünk tábort. A sátrakkal kezdtünk a szitáló eső miatt, hogy a felszerelés és a többi cucc ne ázzon el. Robi vett egy jó nagy sátrat, amiben mind a hárman elférünk, a kisebb sátrakat szertárnak használjuk majd. Éjjelre, amikor tényleg nagyon lehül a levegő fűtésnek egy fűtőventillátor hoztunk magunkkal, ez kellemesen bemelegítette a 4 személyes hálófülkét.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. november 12. csütörtök, 07:52 |
A felvételek tavasszal készültek a pátkai Róth-tavon, ahol egy 100 órás horgászat során 239 kg halat sikerült fognunk. Terveink szerint tavasztól számos hasonló kisfilmet készítünk, melyekből kiderül: így horgászunk!
Kérlek, nézd meg a videónkat és kommentáld, hogy tudjuk, jó úton járunk-e!
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Székely Zoltán
|
|
2009. május 12. kedd, 16:54 |
|
Magyarországon a horgászbottal fogott hal visszaengedésének témája aránylag új keletű. Néhány igazán sportszerűen horgászón kívül a többségben sokáig fel sem merült, hogy a törvényes kereten belül ejtett zsákmányból a felesleget visszaeressze a vízbe. A visszaengedés nemes gesztusa a bojlizással érkezett hazánkba Angliából, ahol szinte minden édesvízi halat elengednek a horgászok. A legyőzött hallal szembeni sportszerű viselkedés a legjobbkor jött, mert - paradox módon - akkor teljesedett ki vizeink halállományának iparszerű orvhalászata, valamint a kormoráninvázió. Jelenleg e kettősségben élünk, de sajnos a pénzsóvárság miatt sokkal több a kivét, mint a betét. A jól őrzött vizek kivételével, de különösen a természetes vizeken a halállomány erősen lepusztulóban van. A Haltermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a kifogott halmennyiség negyven százaléka feketén tűnik el, azaz tízezer tonna évente! Ha hozzáadjuk még a kormoránok nem sokkal kevesebb kártételét, elképesztő számot kapunk. A Dunán kívül a Balatonon a legnagyobb a gyérülés - ahol éppen a bojlisok tizedelték meg a pontyállományt. Pedig vannak olyan folyamatok, melyeknek pontosan az ellenkezőjét kellene eredményezniük. A legfontosabb, hogy az országos horgászlétszám húsz év alatt közel százezerrel csökkent, és ez a folyamat, ha lelassulva is, de tovább tart.
|
|
blogs -
admin
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. május 15. péntek, 06:52 |
|
Tudom, hogy a cím kicsit hülye kérdés, de a következő eset történt velem a múlt hétvégén. Szokásomhoz híven szombaton hajnalban keltem és már reggel 6-kor a Bentán voltam Százhalombatta mellett, ami köztudottan egy jól telepített tórendszer. Egy nagy tóból és 6 kisebből áll, a kisebbek átlagos mérete 1,2 hektár és mivel korábban haltenyésztéssel foglalkoztak itt, ezért nagyon egyformák is. Ugyanaz a mélység, part és meder. Mivel az 1-es és 2-es (nagy és egy kisebb) tavon verseny zajlott, ezért a 3-as tóra ültem, ami gyakorlatilag a 2-es tükörképe. A kettőt egy kb. 3 méter széles földsáv választja el egymástól. A tervem az volt, hogy ha véget ér a verseny, egyszerűen a hátam mögé dobok... Persze előtte megfordulok! Előtte ugyanis elhatároztam, hogy a kettesen próbálkozom, mivel egy helyen nagyon jó kapásaim voltak korábban.
|
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|

Az Amatőr Bojlisok Klubja bemutatja az ABK "Új Remény 2010" pontyfogó versenysorozatot! Az Amatőr Bojlisok Klubja részvételi lehetőséget biztosít az "Új Remény" pontyfogó-versenysorozaton olyan horgászok számára, akiknek sem idejük, sem lehetőségük nincs arra, hogy "profi bojlis" versenyeken induljanak, de át szeretnék érezni egy ilyen esemény varázsát, annak minden keserűségével és örömével. Mindemellett az ABK célja a jövő pontyhorgász-válogatottjának kinevelése is.
2010. szeptember első hetében szept. 3-4-5. kerül megrendezésre a döntő, melyben az előző versenyek első négy helyezett csapata vesz részt.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2010. március 21. vasárnap, 21:06 |
|
 Ez a tél nagyon hosszúra nyúlt. Nem is emlékszem, mikor volt utóljára havas március 15-énk. De a tavasz rendíthetetlenül közeledett, a nap egyre bátrabban ostromolta a hideg északi szelet és végül március 20-án szombaton megérkezett, szikrázó napsütéssel és kellemes 16 fokos langyos szellőkkel. Már nem is tudom, mióta nem éreztem ezt a tavaszi friss illatot. Még nem a virágokét, csak a megújulásét. Már előző héten nézegettem az időjárásjelentést és boldogan konstatáltam, hogy a hétvégén végre minden feltétel adott lesz egy jó kis pecához.
Az elmélet hamar megszületett: feeder, ill. picker bot, csonti és method mix, valamint lágy horogpellet. A víz még hideg, de a napsütés hatására a másfél méteres vízoszlop hamar melegedik a halak pedig ilyenkor mindennél gyorsabban vetik rá magukat az első falatokra. Az örök kérdés persze, hogy vajon a fehérje, vagy a pelletbe sűrített kalóriák a nyerőbbek-e? Hogy az év első horgászata ne csak kocapeca legyen, kicsit tudományosabban fogtam neki a dolognak és mindjárt az induláskor elhatároztam, hogy a két botomon mindvégig megmaradok a csalikombinációnál és az egyikre csontikosár mellé 2 szem csonti kerül, a másik botra pedig method mixes kosár és egy szem lágy horogpellet. Lássuk, melyik lesz a nyerő!
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Mármaros Tóth Vilmos
|
|
2009. december 22. kedd, 08:11 |
|
November vége van. Az időjárás kegyeibe fogadott minket, horgászokat, ennek köszönhetően nemrég még egy 48 órás bojlis verseny boldog (vagy tán nem is annyira boldog) részese lehettem. Ennek a horgászatnak az eredménytelensége (gyakorlatilag nem sikerült kapásra késztetni a halakat, aminek a lehetséges okait majd egy későbbi írásomban fogom keresni) miatt valahogy nem akaródzott letenni bajszos barátaim üldözéséről. Ezt a csorbát muszáj volt kiköszörülnöm! Ennek okán beterveztem egy jó kis feederbotos pecát, ahol – reméltem – sikerül egy-két pontyot lépre csalnom.
Már két-három nappal előtte elkezdtem a szükséges eszközök begyűjtését, hogy ha kimarad valami, azt még legyen időm beszerezni. Minden perc egy örökké valóságnak tűnt, ami még elválasztott kedvenc időtöltésem megkezdésétől. Az utolsó este gyorsan lekötöttem pár előkét, felgyorsítva így az idő múlását.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. december 15. kedd, 18:52 |
|
Manapság hódít a retro, mondják sokan. Idővel minden felértékelődik. Szerintem mindig is divatos volt leporolni a nagypapa kalapját és felkapni egy egy kiránduláson, vagy kézbevenni a jó öreg üvegbotot és azzal megmutatni, hogyan is kell halat fogni. Van valami felemelő érzés abban, amikor rádöbbenünk, milyen finoman is hajlik az ősrégi germina, vagy milyen szelíden bukik alá a lúdtoll úszó. Ilyenkor minden a helyére kerül és hirtelen rájövünk, milyen kicsi is ez a világ és az a tudás, amit felhalmoztunk benne.
Böngészve az internetet rátaláltam néhány olyan filmre, melyek a 70-es, 80-as években készültek. Kicsit kopottak is, meg recsegősek is, de azért nagyon őszinték! Manapság, amikor ömlenek ránk az akciós termékek és minden horgász annyi felszereléssel rendelkezik, mint annak idején egy komplett lakatos brigád, érdemes elgondolkodni, mennyire nem ezen múlt régen. Sokkal fontosabb volt a hogyan! A partra még trabanttal pöfögtek a sporik és rodpod helyett egy frissen nyesett faág volt a bottartó. A zsinórok vastagabbak, durvábbak, az orsók akadozósabbak, mégis volt miből karácsonykor halászlevet főzni. Akkoriban még a matracra a gyerekek feküdtek rá, nem a pontyok, ólombetétesnek meg legfeljebb a gumibotok voltak mondhatóak.
Persze nem a fejlődés ellen ágálok én, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pénz és a legújabb felszerelés még nem minden. Néha meg kell hívni egy jó kis pecára az öregeket is és beszélgetni kell velük, hogyan is volt annak idején. Talán Ők is felmelegednek majd kicsit, ha újra felidézhetik, hogyan is volt akkor azzal a nagy hallal... Addig is íme néhány csemege a retró horgászatokból.
|
|
blogs -
feri
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2010. január 20. szerda, 15:33 |
|
Az elmúlt napokban volt alkalmam horgászni egy kicsit! Az egyik barátommal egyeztettünk egy pár szabad órát, és a parton találkoztunk. Természetesen a tó be volt fagyva, de ez nem volt akadály...
Kiérve szomorúan tapasztaltuk, hogy az enyhe időszak ellenére még is jégpáncél borítja a tavat. A legrosszabb, ha 3 és 5 cm közötti a jég vastagsága, mert azt már nagyon nehéz feltörni, de viszont még nem járható. Szerencsénkre másfél-két centis volt a jég, ezért a kikötőben egy régi katamaránnal nekivágtunk a jégtörésnek. Kicsit megmozgattuk, hogy elengedje a jég, és utána a csónak végén állva két evezővel felirányítottuk a hajó orrát a jégre. Majd előrefutva megtörtük az alatta lévő jeget. Így szépen lassan haladva egy kisebb területet tudtunk megtörni, ami ahhoz volt elég, hogy a csónakkal keresztbe tudjunk fordulni. Majd jött az érdekesebb, veszélyesebb jelenet. Az öreg katamarán közepén egymás mellé álltunk, és jól megkapaszkodtunk egymásban. Elkezdtük a hullámzást! Keményen tapostuk a hajó jobb, majd a bal oldalát. Hát nem mondom, de a fitnessguruk elmehetnek a különböző ugri-bugrijukkal! Elég nagy hullámokat sikerült így keltenünk, amik elvégeztég helyettünk a jégtörést.
Fél órás megerőltető jégtörés után már volt rendes terület, ahol kényelmesen elfértünk négy úszós pecával. Felpakoltuk a felszerelést a katamaránra, és beeveztünk a befolyóhoz. Kikötöttük magunkat, és összeraktuk a pecát. A halaknak tűzpiros aranyhalat kínáltunk fel vacsorára. Szépen a hátába a horog, és már ment is a vízbe pár méterre a csónaktól. Nem szabad messzire dobni a piros hallal, mert könnyen kiszakad a hátából a horog, és akkor elveszítettük a nehezen beszerezhető csalit. Hihetetlen, de negyed óra múlva már vitte is az első áldozat az úszót. Pedig zörögtünk a jéggel eleget, és ott álltunk csónakkal is. Pár másodperces nyeletés után erős bevágást követően megindult a küzdés a Csukával. Szép példánnyal volt dolgunk, mert a mérleg három felett mutatott egy kicsivel. Az öröm felmelegítette az átfagyott szívünket. Na csak volt értelme annyit dolgozni. Kisvártatva új vendég jelentkezett. De ez a példány kisebb volt az előzőnél.
Volt még néhány kapásunk, de csak nyolc csalihalat tudtunk szerezni, és ezért sajnos hamar abba kellett hagyni a pecázást. De ennyi épp elég volt! Elég hideg van, hogy egész nap üldögéljen az ember a csónakban a jeges víz szomszédságában. Mindenesetre, ha valakinek van lehetősége horgászni, szerezzen piros halat, mert az biztosan meghozza a várt eredményt.
Zotya
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. december 03. csütörtök, 06:51 |
|
Mit tehet az ember fia - aki mellesleg él, hal a horgászatért - így december tájékán, amikor munkából munkába kell rohannia és a partnak még a közelébe sem jut el? Előveszi az emlékeket, leporolja és újra átéli, hogy kicsit felmelegítse a lelkét. Ezt tettem én is, amikor összeállítottam a következő videót.
Májusban történt, hogy egy szeles napon úgy döntöttünk Szoták Zolival, hogy horgászunk egyet. Zoli büszkén mesélte, hogy elkészült élete első házi bojlija és már nagyon szeretné kipróbálni. Bár kicsit száradnia kellett volna még az anyagnak, azért felfűzte és láss csodát... Jöttek a kapások. Maga a horgászat csak úgy tessék lássék alapon ment, semmi etetés csak néhány félbe vágott bojli a PVA zsinórra és már mehet is. Végülis ha éhesek, úgyis esznek nem?! Bíztunk is, meg nem is ebben a stratégiában, mert azért azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy az ilyen horgászat sikere leginkább a szerencsén múlik, de ha mégis akasztunk néhány szép halat az mindenképpen a bojli fogósságát mutatja, hiszen azt jelenti hogy egy-két szem is felkeltette a hal érdeklődését.
Megjegyzem, ugyanez a bojli később a 100 órás horgászatunkon rengeteg 10+os halat adott! Ez is megerősített bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a magunk készítette csalik mindig fogósabbak, mint a gyáriak, bár sajnos drágábbak is és sokkal több munkával járnak. De nem ez az egyik legszebb a horgászatban? Az előkészületeknek is meg van a varázsa, melyre épp télen a legjobb időt szakítani és persze a végeredmény is boldogabbá tesz minket, ha tudjuk, mekkora energiát fektettünk bele!
|
|
Horgászat -
Technika
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
Ahhoz, hogy az elképzeléseinkből meggyőződés legyen, rengeteg tapasztalatra van szükségünk, amihez még több időre van szükség. Annak eldöntése, hogy mekkora horgot használjunk, eleinte az idősebb horgásztársak javaslatain múlik amit később a saját élmények igazolnak, vagy cáfolnak. De ez az, amihez rengeteg parton eltöltött időre és következetességre van szükség. Mindig kisérletezni kell és soha nem szabad semmiről azt gondolnunk, hogy megtaláltuk a "tutit"! Örök szabály, hogy ami működik itt, az nem biztos hogy ott is fog...
Van azonban néhány tanács, amit szem előtt tartva gyorsabban tanulhatunk:
|
|
Horgászat -
Technika
|
|
Sok tárgyat, eszközt használunk, de nagyon kevésről tudjuk, hogyan is készül. A következő filmekből kiderül, hogyan készül a grafit horgászbot, hogyan tenyésztik a halakat, hogyan készül a műlégy, a bambusz horgászbot, a wobler és a csónakmotor. A filmeket a Discovery csatorna készítette.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Szoták Zoltán
|
|
2009. október 02. péntek, 08:26 |
|

Itt van az Ősz, végre ismét eljött! Lehet, hogy ez a felszólítás egy kissé furcsának hangzik azok számára, akik úgy ismernek, mint bojlis pecást. Igen szeretem a bojlis horgászatot, de nem csak a bojlis horgászatnak élek. Imádok pergetni, keresni a halat, számomra ez egy aktív pihenésnek számít. Nagyon kedvező, hogy ez a módszer viszonylag rövid időt vesz igénybe, és így akár a zsúfolt hétköznapokra is be lehet zsúfolni a 3-4 órás pergetést munka után.
Nagyon sok emberrel találkozom a parton, akik szintén így gondolkodnak, és ennek én nagyon örülök. Ha egyedül akarok lenni egy stresszes nap után, akkor csónakba pattanva, hipp-hopp el is tűntem a nádrengetegben, és ott aztán nem zavar senki, - csak a halakra figyelve abszolút kikapcsolhatok. Ha viszont egy kis laza bulizós pergetést tervezek, akkor mindig találni pár barátot, akikkel együtt körbejárjuk a tavat, vagy csónakkal megzavarjuk a ragadozók életét. Ja és persze beszélünk a női bajokról is.
|
|
Horgászat -
Technika
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. november 14. szombat, 21:58 |
Az ígyhorgászunk.hu csapata is ellátogatott a Carplove - Pontyshowra november 14-én a budakalászi sportcsarnokba. Találkoztunk sok barátunkkal, megbeszéltük a legújabb horgászélményeket és megnéztük, hogyan lehet 139 métert dobni feeder bottal!
Ez a show a bojlis és feederes pontyhorgászok szerelmeseinek szólt. Majdnem mindenki ott volt, aki számít ezen a - szűknek korántsem mondható - piacon. A bojlik és etetőanyagok választéka elképesztő volt, bár hiányzott egy két nagy cég standja. Rengeteg kiállító 10-20 %-os kedvezménnyel árulta termékeit, ami már önmagában véve is dicséretes, bár el is gondolkodtatja az embert, hogy valóban ilyen sokba kerül-e az előállítás, vagy csak marketinget fizetjük meg itt is. Christian Schlott személyesen kötötte az álcázott előkét (a videón az egész folyamat megnézhető), mely az előkezsinórt hínár szállá "varázsolja". Felmerül persze a kérdés, hogy ennek a legtöbb vizen, - ahol a látási viszonyok a pár centimétert érik csak el - mekkora jelentősége van.
|
|
Horgászat -
Horgászkalandok
|
|
Írta: Székely Zoltán
|
|
2009. július 16. csütörtök, 12:49 |
|
A múltkorában, egy horgásztársaságban hallottam dicsekedni egy sporit, aki levitte valami „fizetős” tóra beavatni az unokaöcsét, mert hogy érdeklődik a gyerek a peca iránt. Mindjárt az össze-visszadobált betondarabokkal szegélyezett „nagyhalas tó”-ra fizette be, ahol válogatott 5-15 kiló közötti pontyokkal van tele a víz. Büszkén mesélte, egy óra elteltével már sivított is az elektromos kapásjelző. Talán be se kellett volna vágni, úgy vitte a zsinórt az orsóról a hatalmas hal. Elkezdődött a birkózás, a nyolc éves gyermek az instrukciói és némi fizikai segítségével parthoz kényszerített egy nyolc kilós pontyot. Ez volt élete első horgászatának, első órájában az első hala.
|
|
Hírek -
Hírek
|
|
Írta: Kiss Róbert
|
|
2009. február 25. szerda, 11:31 |
|
Olvass bele! Nézd meg! Próbáld ki! Írj róla Te is! Az igyhorgaszunk.hu, Magyarország legújabb horgász portálja, melynek célja, hogy a horgászatot ne a gyártók, hanem a horgászok oldaláról közelítse meg. Az alapvető adatokon túl, rengeteg hasznos információval (eseménynaptárak, hírek) és cikkek közlésének lehetőségével szeretne azok kedvében járni, akik amatőrként, de profi módon szeretnék megosztani élményeiket, tapasztalataikat, képeiket horgásztársaikkal.
|
|
|
|
Naptár
Ma 2010. szeptember 03., péntek, Hilda napja van. Holnap Rozália napja lesz.
Ki olvas minket
Oldalainkat 34 vendég böngészi
 | Mai látogatók száma | 1096 |  | Tegnapi lát. száma | 1893 |  | Heti látogatók száma | 13890 |
Hirdetés

|